A strukturált hálózatban a telefonhálózat ugyanazt a kábelhálózatot használja, mint a számítógépes hálózat, úgy tűnik, hogy egy időben, de mégsem, mert nano secundumra lebontva láthatóvá válik, hogy épp melyik számítógép vagy telefon foglalja le a hálózatot. Az információt rézvezeték, optikai kábel, vagy rádióhullám szállíthatja. Mit érdemes tudni a rézvezetékről a strukturált hálózattal kapcsolatban:

A kábelezés szabványai a kábelezési rendszereket átviteli sebességük alapján kategorizálják. A 90-es évek közepén koaxiális rendszereket használtak, maximum 10 Mbps Ethernet kapcsolattal, manapság a Cat5 a szokásos méretezés, amely már 100Mbps sebességre képes. A Cat6 (1000 Mbps sebesség) az új egységes szabványt a gyártók saját rendszereik fejlesztésével próbálják alakítani. A jelenlegi fejlesztések eredményeképpen lehetővé vált a Cat6a (10 Gbps 100 m-ig) kábelek használata is, amely hosszú távra fejleszthetővé és tervezhetővé teszi az épületek kábelezési infrastruktúráját.

Érdekes eredménynek születnek a különböző átviteli sebességre képes eszközök találkozásából, ha a régi LAN rendszerhez csatlakoztatnak pl. Cat6-os bejövő kábelt vagy, ha az új vezetékekhez alacsonyabb kategóriájú csatlakozókat építenek be. Mintha egy fél méter átmérőjű csövet egy szívószálhoz illesztenénk. Persze megy a rendszer, de csak úgy, mint régen. A költséges beruházásnak ilyen módon nincs értelme, maximum annyi, hogy egy későbbi korszerűsítés során (amikor az árak már alacsonyabbak), erre már nem kell költeni. A rézvezeték alkalmazásához meghatároztak egy szabvány távolságot, ami kábelnyomvonalon legfeljebb 100 m lehet. Telepítéskor maximum 90 m-t használunk falba húzva, és a maradék 5-5 m fedezi a csatlakozáshoz szükséges mennyiséget. Ha a számítógép és a switch közötti távolság ennél nagyobb, akkor optikai kábelt vagy erősítést használunk.

Optikai kábel

A rézalapú vezetékezés mellett a 90-es évek óta folyamatosan növekszik az optikai kábelezés aránya. A kereskedelmi, ipari épületek gerinchálózatát ma már jellemzően optikai kábellel építik fel, ezt alkalmazzák a képátvitel, és az automatizálás területén is.

Az optikai kábelben a jelet fény továbbítja az adótól a vevőig, ezek a berendezések az elektromos jelet fénnyé alakítják át, és azt vissza elektromos jellé. A jel menet közben természetesen csillapodik, a csatlakozási-, illesztési veszteség, és a fizikai távolság miatt. Jelerősítő nélkül akár 100 km-nél is hosszabb átvitel is megvalósítható optikai kábellel. Nagy sávszélessége miatt, pedig különösen alkalmas a számítógépes hálózatok növekvő átviteli sebesség igényeit is kielégíteni.

Mégsem szerelünk mindenhol optikai kábellel, és ennek az-az oka, hogy az illesztéseknek, csatlakozásoknak, rendkívül precíznek kell lenniük a jelveszteség elkerülése érdekében. Költséges berendezések szükségesek az optikai kábel illesztéseinek és csatlakozásainak megoldásához. Gyári kábelcsatlakozókat használunk akkor, amikor rendszeresen szükség lesz a kapcsolat bontására, zárására. Ez lehet optikai rendező vagy patch panel.

Amennyiben nincs mód vezetékes úton kapcsolódni a belső számítógépes hálózatunkhoz, akár a távolság vagy más fizikai akadály miatt, akkor rádiós úton hozhatunk létre kapcsolatot a LAN hálózattal.

Aktív eszköznek nevezzük azokat a kiegészítő eszközöket, amelyek külső tápegység használata nélkül, saját energiaforrással rendelkeznek, így közvetlenül a hálózatra csatlakoztathatók. Funkciójuk teljesen eltérő lehet. A fontosabb aktív eszközök:

• A számítógépek, a hálózati nyomtatók a legismertebb aktív eszközök.
• Az IP alapú telefonok és kamerák is közvetlenül csatlakoznak a hálózathoz.
• Az épületbe beérkező jeleket fogadni kell, a külső és a belső hálózat közti kapu a router. Ezenkívül a hálózati számítógépek folyamatos kapcsolatát is biztosítani kell. A zárt láncú videó hálózat képét, a videotelefont vagy bármi más IP alapú eszközt is csatlakoztatni kell a hálózathoz. Ezek a switch feladatai. A fejlesztések eredményeképpen ez a két eszköz kezdi átvenni egymás funkcióit.

• Video szerver csatlakoztatja az analóg videó kamerákat, az IP hálózathoz. Az intelligens video szerverek automatikusan figyelik a rendelkezésre álló sávszélességet, ehhez képesek alkalmazkodni is,tehát a folyamatos adás mellett a képminőséget is változtatni.
• Léteznek már intelligens szünetmentes tápegységek (feladata a folyamatos áramellátás biztosítása áramkimaradás esetén), amelyek működése a hálózatra csatlakozva figyelemmel követhető, a beállításai elvégezhetőek távprogramozással. Ezeket is az aktív eszközökhöz soroljuk.

A strukturált hálózat középpontja a rack (rendező) szekrény, amely már nem aktív eszköz, mégis ide futnak össze a szálak. Mit is rendez ez a szekrény? Az ügyfél igényinek megfelelően lehet vele kialakítani a hálózatot. Bővíthető, és teljesen rugalmasan variálható. Kizárólag a felhasználó dönti el, hogy a telepítéskor meghatározott számú csatlakozóaljzatra mi kerüljön: számítógép, nyomtató, telefon, IP telefon. És mindezt bármikor át is alakíthatja.

A rack szekrényben:

• találjuk a patch panelt, áttekinthető gyűrűs vagy fésűs panelekkel, amelyeken kifejtük a kábeleket
• itt helyezzük el a routert és a switch-et
• ide érkezik az internet ADSL vagy ISDN rendszeren
• itt van elhelyezve a telefonalközpont
• itt található a szünetmentes tápegység
• beépítve egy tálca is segít elhelyezni az egyéb szükséges eszközöket, amelyek nem rendelkeznek megfelelő rack csatlakozással